2013. augusztus 7., szerda

Szilvaleves, avagy hogyan éljük túl az afrikai eredetű hőhullámot

Természetesen gyümölcslevessel, sőt mi több, egyenes szilvalevessel. Így augusztusban. Platnyit tíz percnél többet nem kell használni, és a behűtött végeredmény mindent feledtet az emberrel. A ragacsos kánikulát, azt hogy éjszaka alvás helyett csatakos izzadságban forgolódás van, és azt is, hogy az ember egész nap ventillátor/légkondi/kereszthuzat kellemes és huzatos társaságában kénytelen múlatni az időt. Vagy ami még rosszabb: dolgoznia kell. Ahelyett, hogy a lesötétített lakásban kuksolna. Vagy hasalna a Balaton partján. Bocsánat, ebben a negyven fogban konkrétan BENNE a Balatonban.

Én nem nyavalygok, mert otthon lehetek (még egy darabig), állóventillátor és nyűgös kisgyermek kellemes társaságában, de azt kell mondjam, szilvaleves akkor is jól esik. Minden helyzetben. Nosza!

Piacra fel, főzzetek levest! (Gombócot és lekvárt tartogassuk a hűvösebb napokra.)

Ímhol:

Szilvaleves, ami lehet krém, vagy nem krém, de mindkét esetben hidegen a legjobb

Hozzávalók:

60-65 dkg szilva - tisztítatlan, magozatlan súly - ajánlott beszerzési helyek: piac, zöldséges néni/bácsi, nagymami/dédi kertje, szomszéd néni/bácsi ajándéka, felajánlása (Tudjuk, leszedjük szívességből, kapunk valamennyit ezért ajándékba, a többi megy a cefrébe, pálinkának.)
10-14 dkg cukor - lehet fehér, lehet barna, lehet vegyesen - én ez utóbbit preferálom 9 dkg fehér, 5 dkg barna arányban (A barna az nálam a demerara, mert az lelhető fel a környék összes diszkontjában és a lakótelepi szupermarketben.)
1 db valóságos citrom - héja is, aki szeretné, annak leve is
1 teáskanál őrölt fahéj - ó kéj, ó, mámor
2-4 db szegfűszeg - aki nem szeret egész darabokkal találkozni a levesében, az törje össze mozsárban, vagy használja az őrölt változatot, mondjuk egy negyed kávéskanálnyit
1 csomag vaníliás cukor - ez ugye 10 gr, úgyhogy ebből jön ki 15 dkg-ra adott esetben a leves cukortartalma (akinek ez már túl sok, az ezt a hozzávalót nyugodtan elhagyhatja)
1 kávéskanál vanília aroma - burzsujok természetesen a "mesterséges" változatok helyett használhatnak igazi vanília rudat is
1 kis doboz natúr joghurt (150 gr) - adjunk az egészségnek, cukornál meg becsukjuk a szemünk. :)

Elkészítés:

1. Fent jelzett beszerzési helyek valamelyikéről beszerezzük a szilvát, és pálinka helyett levest főzünk belőle. Mmmm, mmmm. Gondolkodunk egy picit a lekváron, de hőmérő higanyszála eltérít eme nemes elhatározásunktól. Maradunk a levesnél, azt nem kell órákon át kevergetni, és egyből be lehet falni. Na jó, csak kicsit kell várni. Amíg jó lehűl.


A legmacerásabb meló a szilva megtisztítása. Elsőként jó alaposan megmossuk. Ha megmostuk, akkor eldöntjük, hogy időnként kézimunkázunk (magozás), vagy végig késsel nyomulunk. Tegyük meg azt a szívességet magunknak, hogy megpróbálunk magvaváló szilvát szerezni a leveshez. Ezzel sokkal könnyebb dolgozni, és nem - szó szerint - késsel kell kioperálni a magot szegény szilvából.

Kést természetesen alkalmazzuk, mert szerintem így a legkönnyebb elfelezni, majd negyedelni a szilvaszemeket. A munkamenet az alábbi: szilvát megfelezzük, ahogy tudjuk, eltávolítjuk belőle a magot, majd a feleket ismét felezzük, csinos negyed-szeletkéket alkotva. Ha nagyszemű a szilvánk, akkor a feleket vághatjuk háromba is. Hamarabb megfő. (Nem mintha olyan sokáig tartana a főzés, akár egész szemek esetén is.)


Ha ezzel megvagyunk, akkor feltakarítjuk a disznóólat, kezet mosunk, és közben csendesen átkozódunk, mert a szilva három-négy napig úgyis otthagyja a nyomát a kezünkön és ujjainkon.

2. Keresünk egy közepes méretű fazekat, ami természetesen fedővel is rendelkezik. Én a két és fél liter folyadék befogadására alkalmas fazekamat használtam, nagyszerű mindennemű levesezéshez.

Örülünk, mert még semminek sem gyújtunk alája. Bezony. Csak előbányásszuk az összes ízesítőt a konyhaszekrényből/kamrából, és megpróbáljuk kihorgászni hűtő legaljáról a citromot. Ez utóbbit jó alaposan mossuk meg. (Már volt róla szó, hogy kezelik a felületüket valamiféle viaszos anyaggal, ami nem túl egészséges, ezért fontos az alapos citrom-mosdatás: én megdörgölöm enyhén mosószeres szivaccsal, majd a lehető legforróbb vízben alaposan leöblögetem. Lehet csutakolni körömkefével, ezzel-azzal, ki hogy szokta. Aki meg akarja a maceráktól kímélni magát, az vegyen kezeletlen bio-citromot. Nem igényel nagy utánajárást, még a lakótelepi szupermarketben is lehet kapni.)

Szóval: szilvát áthelyezzük a fazékba borogatás módszerével. Kimérjük a cukrot, és ráöntjük. Aki használ, az most adja hozzá a vaníliás cukrot is.


Jöhet a megmosdatott citrom. Lereszeljük/kiskéssel lekapirgáljuk a sárga héját, és beleszórjuk a fazékba. Mehet utána a szegfűszeg és a fahéj.


Namármost: citromlé. Én nagyjából 1-2 evőkanályni mennyiséget használtam a leveshez. (Természetesen a lekopasztott citromból, és nem homi üveges változatból.) Viszont ettől picit savanykás lett a leves. Aki nem szeretné, hogy nagyon érezhető legyen benne a citrom, az hagyja el a levet, és kicsit kevesebb héjat reszeljen bele. (Ne az egész citrom héját, hanem csak a felét, vagy háromnegyedét.)

Citromlé után jöhet a vanília aroma, és két-két és fél deci víz. Az egészet alaposan összekeverjük, és most állunk neki meleget csinálni a tűzhelyen. Közepes, vagy közepesnél kicsit magasabb fokozaton (villanytűzhelyen 6 és 8 környékére lőjük be, attól függően, hogy mi mit vagyunk képesek a melegben elviselni) odatesszük a megízesített és felvizezett szilvánkat főni. (Ennyi cukorból, vízből, na meg az ízesítőkből nagyon kellemes, eszméletlen aromájú szirupszerű levünk lesz, és a szilva ebben fog pár perc alatt puhára főni. Konyhába pedig a markáns fahéj és citromillat miatt a negyven fok mellé beköltözik rövid időre a karácsony.)


A szilvát azért ne hagyjuk teljesen magára, kétszer-háromszor kukkantsuk be a fedő alá, és kavargassuk át. Nem karamellt készítünk. Kevergessük meg alaposan. Kevergetés után pedig utaljunk ki magunknak egy kis előleget: nyalogassuk le a fakanálról a rajta maradt levet. Mmmm, mmmmm.... kit érdekel kánikula, ha ilyet is lehet főzni, ugyebár.

Nagyjából 7-8 perc alatt puhára is fő a szilva, elzárhatjuk alatta a meleget. Onnan tudjuk, hogy igazán jó, hogy lepöndörödik róla a héja. Ezt mindenkinek az ízlésére bízom: ha akarjuk ripityára is főzhetjük, de adhatunk neki kevesebb időt is, és akkor jobban egyben maradnak a szemek.


3. Főzni többet nem kell, már csak egy kellemes joghurtos "habarás" vár ránk. Első körben felöntjük a puha szilvát 7-8 deci HIDEG vízzel. Ezzel kicsit lehűtjük, és nem fogja a leves összekapni a joghurtot, amikor belekeverjük.


Csak figyelmeztetésképpen írom: ne közeli lejáratú joghurtot használjunk, mert nem főzzük meg. Gondoljuk végig, hogy hányszor ebédelünk/vacsorázunk belőle, meddig fog kitartani, és úgy válasszuk ki a joghurtot a hűtőből.

A habarás nem klasszikus, mert nem használunk lisztet. Egyszerűen kiborítjuk a joghurtot egy mérőkancsóba, hozzáadagolunk 2-3 merőkanálnyit az enyhén meleg/langyos levesből, és alaposan összedolgozzuk. Erre legideálisabb a habverő, de ha nincs kéznél, akkor a kanállal történő - minél alaposabb - kevergetés is megteszi. A feljavított joghurtot aztán visszaöntjük a levesbe, keverünk rajta párat a fakanállal, örülünk, majd bedugjuk a fazekat a hűtőbe, hadd hűljön ideális fogyasztási hőmérsékletre.




Aki gondolja, az úgy is készítheti, hogy joghurt nélkül lehűti a levest, és a hideg leveséhez dolgozza hozzá a joghurtot. Ilyenkor eltérő hőfok miatt nincs csomósodásveszély, de aki biztosra szeretne menni, az úgy dolgozzon, mint a hőkiegyenlítéses habarásnál.


A levest ezzel késznek is nyilváníthatjuk, aki krémlevesnek szeretné, az nemes egyszerűséggel turmixolja le, és néhány tejszínhabpamaccsal, vagy szeletelt-pirított mandulával, félbevágott szilvaszemekkel együtt szolgálja fel a műértő közönségnek. Alkohol nagy barátai kevés szilvapálinkát is belefőzhetnek, kevésbé szofisztikáltak meg pohárban kínálgassák az ebéd elé. Vagy mellé. Vagy utána.

4-6 személyes adag: mi ketten ettük három napig. És a pikantériája? Napról napra sötétebb színű lett a szilva héja miatt. És finomabb is, mert tökéletesen összeérett. Vágjunk bele, mert pofonegyszerű, és a végeredmény felér egy Balatonban hasalással.